| KEZDŐLAP | ELÉRHETŐSÉGEK | NYITVA | MUNKATÁRSAK | HÍRLEVÉL | IMPRESSZUM | KÖZÖSSÉGI OLDALAK | PARTNEREK | TÁMOGATÓK | MEJOK.COM | KISSMARTA.COM | ||||||||
|
 JÓZAN BABÁK KLUB PLAYBACK-SZÍNHÁZA |
|
Ajánló
Mozgókép
Ajánlónkban olyan dokumentumokat ismertetünk, amelyek az addikció és a gyermekvállalás, a családi élet kapcsolatával foglalkoznak.
INTERNET: Szipu (az Index videósorozata hajléktalan szipuzó fiatalokról)
Steve Buscemi, a kortárs amerikai filmek, kis túlzással, állandó lúzere, ha már hozzánőtt ez a szerep, első saját mozijában, melynek írója és rendezője is, egy vesztesolimpiai bajnokszerepet játszik el. Az 1996-ban forgatott Bárbajnokok alkoholista hősei a pultnál múlatják az időt. Buscemi lecsúszott munkanélküli, akinek egykori felesége egykori barátjával él már, valószínűleg az utóbbi gyermekével terhes, bár az apa kiléte nem teljesen biztos, akár az övé is lehetne a gyerek. Kocsmai cimboráját a történeten belül hagyja el felesége, két kisgyermekükkel. Magányos piásokként hol csontrészeg nőket, hol serdülő lányokat szednének fel, egyik sem sikerül, valahogy minden kísérletet tönkretesz a "bárbajnokok" személyes gyávasága és gyengesége, önmaguk feletti sajnálkozása. Konfliktuskerülő, védekező jellemek, kifogástalan lélektani ábrázolással. A stáb:
"Az anya nélküli generáció. A múlt szövedéke is fölfeslik csöppet, megtudjuk, hogy a dealer anyja kiesett az ablakon annak pucolása közben a panelház magasából, azóta is sérült a járda, leginkább pocsolya található ablakon kiesett anya általi homorulatban. Az apa megbolondult tehetetlenségében: látta mindezt, nézte szerencsétlen gyerekestül, sőt nézi szerencsétlen nap mint nap, megy ez a mozi folyamatosan a fejében, olyan ő már, akár egy drogos. A barátnő meg valójában drogos lett, bár a dealer nem adott neki, viszont ő kilopta a zsebéből. Kemény, kemény kérdés: felelős-e az, aki bár nem ad, de a zsebében a kemény drog, ami onnan kivehető. (Hangsúlyozandó: a film a kemény drogokról szól, heroinról leginkább, melyet vénásan injekcióval adagolnak a függők.) Aztán gyermeke is van dealer barátunknak, életének utolsó napján tudja meg persze, esély is lenne a kislány, menne is a drogos anyukától, aki már ellátni képtelen a gyereket, de az anya nem adja, a dealert hibáztatja elromlott életéért. Van még a filmben barát is, aki éppen elvonáson van, kapcsolatra képtelen állapotban. A dealer végképp egyedül marad. Találkozik még (a mesebeli) öregemberrel is, de szavát nem érti, vagy nem akarja érteni. A dealer már eladta a lelkét az ördögnek. Az ördög pedig most benyújtja a számlát."
A stáb:
A film témája Csorba Simon művészetterapeuta és Rigó Péter pszichiáter kábítószer-függő emberek részére rendezett "zarándoklata", melynek során a terápiás csoport tagjai beszélgetéseken, kirándulásokon, fizikai erőpróbákon vesznek részt. A filmben látható egy - aktuálisan metadon-terápián lévő - heroinfüggő nő, előbb terhessége alatt, majd szülés közben. Egy másik fiatal kábítószer-függő nő, aki ugyancsak terhes, de elveteti gyermekét, a terhességgel, majd az abortusszal kapcsolatos érzéseiről szól.
A stáb:
Vaszilij Szigarjev...  A DVD-kiadás borítója
A stáb:
A Józan Babák Klub playback-színházának első előadására 2008. május 23-án, a Megálló Csoport Alapítványnál került sor, az Álomszínház közreműködésével. A bemutató előtt Parádi József pszichiáter-pszichoterapeuta Feldmár és Grof munkájáról beszélt, valamint a Megálló színházterápiás csoportja tartott bemutatót. A playback-előadás témája a címben megjelenő Születéstörténetek volt. Az est szerkesztett videóváltozatában több személyes beszámoló is megjelenik, amely a droghasználat és gyermekvállalás kapcsolatáról szól, egy művi terhességmegszakítás és egy később használóvá vált mesélő születésének körülményeit elbeszélő történet. A stáb:
2005 óta a Föld többszáz playback-színházi társulata az emberi jogok december 10-ei világnapján, vagy annak közelében előadásokat tart, amely sorozat neve: Global Playback Day. Magyarországon ebből az alkalomból 2008-ban több helyszínen is felléptek társulatok, az egyik ezek közül a Megálló Csoport Alapítványnál volt. A hatórányi programban az emberi jogokkal és a playback-színházzal foglalkozó ünnepi szónoklatok hangoztak el, a közönség "eurohaikukat" készített egy jelentős hazai mester segítségével, és tanúja lehetett, ha győzte figyelemmel, négy színházi előadásnak. (Az ünnepről forgatott videót a Józan Babák Klubban lehet megnézni.) A stáb:
Magyarországon az addiktológián és a pszichiátrián kezelt emberek marginalizáltak, legalábbis - a társadalom kutatásokból megismerhető véleménye szerint - velük élünk együtt a legkevésbé szívesen. Talán emiatt is fontosak azok az alkalmak, amikor ők osztják meg másokkal személyes történeteiket, élményeiket. A Józan Babák Klub a Merényi Gusztáv Kórház Tárt Kapu Galériájában rendszeresen fellép, ahol a pszichiátriai rehabilitációs gondozó állandó vendégei mellett a szomszédos addiktológiai osztály "lakói" mesélik a színpadon rögtönözve megjelenített előadás történeteit. (A Tárt Kapu Galériában forgatott videókat a Józan Babák Klubban lehet megnézni.) A stáb:
A Tárt Kapu Galériához leginkább hasonló helyszín a kőbányai Liget utcai addiktológiai gondozó (Liget Klub), amely ambuláns ellátásban fogadja a jelentkezőket. Az utóbbi időben ugyanakkor több színházi és kézműves foglalkozás is megjelent az intézményben, amelyek segítik a rendelőbe járó emberek közösségi integrációját. Itt tehát egy családiasnak mondható közönség előtt lépett fel a Józan Babák Klub playback-színháza, az Álomszínház tagjaival közösen is. (A Liget utcában forgatott videókat a Józan Babák Klubban lehet megnézni.) A stáb:
2009 márciusában egy rendezvénysorozattal ünnepelte 15. születésnapját a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány. Ennek első állomásaként, 1-jén Szilágyi Piroska, valamint a Tárt Kapu Galéria kiállításait, és a Józan Babák Klub playback-színháza Születésnap című előadását láthatta a közönség. A playback közönsége több korosztályból került ki, így az interaktív előadásban kétévestől a hatvanévesig vettek részt történetmesélő nézők. Az elbeszéltek között hallhattunk nézőt, aki gyermeke születésekor veszítette el édesanyját, más a negyvenedik születésnapjának megünneplését elevenítette fel, amit a színészek azután eljátszottak. A nap folyamán forgatott videót a Józan Babák Klubban lehet megnézni. A stáb:
A Ken Park gyilkosságban és szexben végződik: egy serdülő fiú agyonlövi az őt nevelő nagyszüleit, másik két fiú és egy lány meg szeretkeznek. Mindegyik szereplőt megismertük már, bensőséges családi környezetükben, társasjáték-csaló nagypapával, fiát megerőszakolni készülő alkoholista apával, piálgató, kistestvérrel terhes anyával, bigott keresztény özvegy apával, aki saját lányát venné feleségül, hiszen úgy hasonlít egykori nejére, és a szeplőtelenségét is őrizhetné, egy szomszéd lány anyjával, akit hozzátartozói távollétében a kamasznyelv elégít ki (értsd: szexuális aktusként, teregetés után a nyári délutánban). A gyilkosság és a szex azok az alternatívák, amelyekbe a főhősök történetei torkollottak, erotikába vs. hatalomba, felülírva a degenerált családi élethez való ragaszkodást. Ölni, persze, rossz, a magunk részéről ezért inkább a szexuális végjátékot tekintjük rokonszenvesnek.
 A DVD-kiadás borítója
"...olyan, mintha látnám őket" - mondja egy négygyermekes fiatal nő, aki az utcán él, s miután napi teendőit elvégezte, kéregetett, guberált, a fiúkkal, Dzsonival és Dinivel szipuzik, hogy távol élő gyermekei a szeme előtt lebegnek. Az Index stábja kiváló sorozatának szerzői: Egyed Péter, Horváth Balázs és Iván Róbert.
1. rész: "A szipu jobb érzés, mintha egy nővel lefeküdnék"
Az özvegyen maradt harmincas éveiben járó édesanya magányában rászokik a heroinra, intravénás használó lesz, miközben tízéves Paul és mégkisebb Lee fiáról egyre kevésbé képes gondoskodni. Otthon Paul főz, mos és takarít, ahogy szenvedélybeteg szülő mellett a gyermek rendszerint idejekorán próbálja felvenni a felnőtt szerepét és felelősségét. Közben megbarátkozik a sárkányeregető heroinista Louise pincérnővel, hogy a segítségével maga is kipróbálja, mit használ anyu. (Louise mellesleg szintén kiskorú, egy gyermeke már állami gondozásban, a másodikkal éppen terhes, majd megszüli, az újszülött ópiátfüggő, elveszik tőle.) A heroinfüggő édesanya megdöbben azon, hogy Paul fia is a szerhez nyúlt, hacsak egyszer is, és szembesülve e ténnyel, erőt merít a leálláshoz. A film rendezője a korábban ifjúsági munkásként és tanárként dolgozó Gillies MacKinnon. Az összcsaládi kábítószerezési szokások és mozgatórugók ismeretében, művének akár "mondanivalója" is lehetne, ezt azonban szerencsésen elkerülte. Alkotása filmként és szociális munkások oktatási segédleteként egyaránt nézhető.
 Tízéves alkalmi heroinfogyasztó főszerepben - Harry Eden (forrás: balra www.filmklik.hu, jobbra www.tvscoop.tv)
A stáb:
A Trainspotting vígjáték, ami önmagában paradox, hiszen heroinista fiatalokról, függő életükről, pszichiátriai zavaraikról, börtönbe kerülésükről, halálukról szól. Vagy: meghal a filmben egyikük néhány hónapos babája, aki nemrég a földön kúszott kupakok, kanalak, fecskendők és belőtt használók között, majd saját rácsos ágyában éri a végzet, talán az elhanyagolástól, később meg a plafonon mászik a főszereplő férfi elvonás alatti látomásában. Ilyesmin nem szokás nevetni, a Trainspotting mégis vígjáték. Különösebb tanulság sem következik belőle, legfeljebb a főhős azon észrevétele, hogy a továbbiakban nem szeretne a vesztesek bemutatott valóságához tartozni. Ha valami egyáltalán, akkor ez motiválja a droghasználat abbahagyására, más, a konvencionális embervilág által kínált értékeket nem hoz fel a józanodás mellett.
 A DVD-kiadás borítója
Egy igazán megrázó életesemény kapcsán bárkiben felmerül a gondolat: csak visszamehetne az időben, hogy másképpen tegyen, vagy ne tegyen valamit, változtasson a múlt szerkezetén, egy fordulaton, egy döntésen, egy gesztuson, ami a végzetes következményhez vezetett! Gaspar Noé filmje akár egy ilyen elemi vágyódásról is szólhatna. A főszereplő Marcus (Vincent Cassel) egy buliban túldrogozza magát, amiért várandós felesége, Alex (Monica Bellucci) egyedül indul haza az éjszakában. Alexet ezután egy aluljáróban kegyetlenül megveri és megerőszakolja valaki. Marcus barátjával a támadó keresésére indul, végül egy szórakozóhelyen agyonverik az általuk feltételezett tettest. Noé filmjében az események, jelenetnyi egységekre bontva a történetet, időrendben visszafelé következnek. A szereplők éppen látható cselekményüket nem is magyarázzák az előzményekkel. Annál inkább kíváncsivá válik a néző, ahogy a jelenetek láncolatában egyre messzebb jut a múltba, lépésről lépésre látva, a szokatlanul nyers erőszakot mi váltotta ki. A zárás azonban a történet eleje, a napsütötte réten, szaladgáló kisgyerekek között nyugalomban fekvő Alex és a tiszta égbolt látványa, amiből nem igazán számítható ki a majdani tragédia. Nincs jel. Nincs mit azonosítani. Nincs mire irányítani a nézőben ekkorra felhalmozódott indulatot. Nincs ok, amiből ésszerűen magyarázható lenne minden később elkövetett bűn. Mintha a Paradicsomot látnánk, életet a kezdetek előttről, amikor a halál és a gonosz még ismeretlen volt, nem volt logikus a megnyilvánulása.
A stáb:
|
| DOKUMENTUMOK |