|
Esetleírás (utolsó módosítás: 2010. május 20.)
(A szövegben szereplő neveket és egyes adatokat megváltoztattunk!)
Közreműködő munkatársaink
Képviselő: Oberth József (dokumentumok kérése).
Konzultánsok, segítők: Fórizs Éva dr. felnőtt- és gyermekpszichiáter, addiktológus,
Kékesi József adótanácsadó, Mándi Bettina segítő, Matuszka Balázs pszichológus, Matuszka István dr. ügyvéd, Parádi József dr. neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta.
Kapcsolatfelvétel
Hajnalka 2009. augusztus 3-án jelentkezett a Magyar Emberi Jogvédő Központ Józan Babák Klub alacsonyküszöbű szolgáltatásánál. Elmondta, hogy pszichiáter kezelőorvosa kizáró gondnokság alá helyezését javasolta, majd a területileg illetékes gyámhivatal ennek megfelelő keresettel élt.
Fontosabb események
- (2009. augusztus 3.) Hajnalka az elmúlt két évtizedben, amióta pszichiátriai diagnózissal kezelik, sosem feküdt kórházban, csak járóbeteg-rendelésen vett részt. Előírt gyógyszereit szedi, bár azt inkább feleslegesnek tartja. Elmondása szerint, állapotában az utóbbi időben semmilyen változás nem volt, ezért nem érti, miért, és miért éppen most javasolta kezelőorvosa kizáró gondnokság alá helyezését?
- (2009. augusztustól) Ügyfélszolgálatunkon ügyvéddel, pszichiáterrel, pszichológussal és az alacsonyküszöbű szolgáltatásban dolgozó laikus segítőkkel egyaránt találkozott. (A stábon belül a laikus segítők egyértelműen úgy vélekedtek, hogy Hajnalka esetében szükségtelen és értelmetlen a gondnokság bármely változata. Mások úgy látták, valami, előttünk ismeretlen oka lehetett a kizáró gondnokságra tett szakorvosi javaslatnak.)
Hajnalkát arra kértük, hogy bármely kérdésben, a kizáró gondnokságra irányuló eljárással kapcsolatban, vagy attól függetlenül, rendszeresen jelentkezzen, telefonon vagy személyesen, amennyiben ezt ő is jónak látja. A továbbiakban, élve a lehetőséggel, ha levele érkezik, hivatalban kell ügyintéznie stb., minden alkalommal megbeszéli velünk teendőit, amelyeket átlát, értelmezni tud, és ügyeiben képes önállóan eljárni is.
jelenleg diplomás pályakezdő, már külön él, de édesanyjával napi kapcsolatot tart. Két évtizede rokkantsági nyugdíjat kap, emellett kézműveskedik egy rehabilitációs foglalkoztatóban. Szívesen mesél életéről, amiből elsősorban folyamatos és megterhelő munkáját emeli ki, ami mintha minden percét kitöltené.
Enyhe paranoiditása mellett sem téveszméi, sem hallucinációi nincsenek, másokkal általában távolságtartónak, de nyugodtnak érzi a viszonyát.
- (2009. augusztus 3. - szeptember 9.) Hajnalka már első alkalommal jelezte, hogy gondnoksági ügyében az eljáró gyámhivatal nem adta ki részére az eljárásban keletkezett dokumentumokat, bár azokért személyesen ment. Emiatt meghatalmazást adott segítő munkatársunknak, aki - képviselőként - levélben kérte a gyámhivataltól az eljárás teljes dokumentációjának másolatát. A levél elküldése után Hajnalka ismét személyesen is felkereste a hivatalt, ahol újbóli kérésére már átadták neki a dokumentumok egy példányát. Ezután a gyámhivatal segítőnk (képviselő) részére 2009. szeptember 9-én azzal válaszolt, hogy az iratokat nem áll módjában megküldeni, illetve hogy azokat már ügyfelünknek átadta, és kérje tőle, "amennyiben szükségesnek látja".
- (2009. október - december) Kérésünkre, Hajnalka több alkalommal vidéken élő fiával együtt is felkereste ügyfélszolgálatunkat. A fiú, akit a gyámhivatal ideiglenes gondnoknak rendelt, hasonlóan nem értette, miért kellene édesanyját gondnokság alá helyezni. Szerinte ő mindig is önálló, talán épp túl sok mindenben a maga erejére támaszkodó, felelősséget vállaló ember volt, aki nem szorul rá mások gyámolítására. Ezt a véleményét korábban már írásban megküldte a gyámhivatalnak, majd később a bíróságon is tanúsította.
- (2010. január 29.) Az ügyben eljáró bíróság megszüntette az ideiglenes gondnokságot.
- (2010. február - április) A felperes gyámhivatal elrendelte Hajnalka igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatát. Ennek eredménye szerint, Hajnalka esetében nem indokolt sem kizáró, sem korlátozó gondnokság.
- (2010. május) Hajnalka segítségünket kérte személyi jövedelemadó bevallásának elkészítésében, mivel nem szerette volna, ha munkahelyén, ahol a bevallást elkészíthetik, kiderül, hogy gondnokság alá akarták helyezni, illetve ideiglenesen kirendelt gondnoka is volt. (A nyugdíjfolyósító 2009 végén nyugdíját nem neki, hanem fiának kézbesítette, ami az átvételi dokumentumból kitűnt, így Hajnalka ezt nem kívánta munkahelyén bemutatni.)
|